Elhelyezkedése
Koreai-félsziget topográfiája |
A
Koreai-félsziget a hatalmas ázsiai kontinens észak-keleti részétől déli
irányban helyezkedik el. Északon Kína felől az Amnok (másik nevén Yalu) és
Tuman folyó (kínai nevén Tumen) határolja, érintkezik Kínával és Oroszországgal. Keletről és
Dél-Keletről a Japán-tenger, Délről a Kelet-Kínai-tenger, Nyugaton pedig a
Sárga-tenger veszi körül. Észak-déli irányba a félsziget 1000km hosszú, mint
körülbelül Anglia és Skócia együttvéve. Területe a szigetekkel együtt 220.847
km². Északi részén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea), délen
a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) helyezkedik el. A két országot egy 250 km-es
demilitarizált övezet választja el egymástól.
Amnok folyó a naplemetében |
Tumen folyó egyik kanyarulata |
Hegyek és folyók
A félsziget legmagasabb hegye Pektu-hegy (Pektusan), azaz az Örökké Fehér Hegy, 2744 méteres magasságával. Ez a hegy a
kínai határon emelkedik, vulkanikus kőzet alkotja, tetején található a Mennyi
tó tengerszem, melyhez kapcsolódik az 5000 éves koreai történelem is. A hegy
ezen kívül híres gazdag vadvilágáról is.
Pektusan a Mennyi tó tengerszemmel |
Kiterjedéséhez képest a Koreai-félsziget
viszonylag gazdag folyókban és patakokban. Két leghosszabb folyója északi felén
található, a már említett Amnok (790 km) és Tuman (521 km). Mindkét folyó a
Pektuszán hegységből ered, előbbi Keletre, utóbbi nyugati irányba folyik. Phenjanon
folyik keresztül a Taedong folyó.
Taedong folyó Phenjanban |
Dél-Korea két fő folyója Nakdong (525 km) és
Han (514 km). A Han folyó egy rövid szakaszon határos Észak-Koreával, Bukhan
(azaz Észak-Han) és Namhan (vagyis Dél-Han) találkozása után keresztülfolyik a
fővároson, Szöulon. Nakdong a Thebek-hegységből ered, majd Tegu városát
keresztezve Puszannál ömlik a tengerbe.
Nakdong folyó torkolata |
Han folyó szöuli hidakkal |
Bukhan csendes vízei |
Namhan és a Thebek-hegység |
Felszíne nagyon változatos, körülbelül 70%-a
hegyvidékes terület ezzel a világ leghegyvidékesebb országai találhatók rajta. A
hegységek többsége a precambrium alatt gyűrődött fel, de rengeteg vulkán is
található a hegységekben, ezek közül ma már egy sem aktív. A Thebek-hegység a
keleti partvonalon végighúzódik, ahol a Japán-tenger hullámverése formálja a partot
és a milliónyi kis szigetet. A keleti hegyvonulatok miatt a koreai emberek
gyakran nevezik hazájukat „az arannyal csipkézett földnek”, mivel a felkelő Nap
megvilágította hegycsúcsok olyan látványt nyújtanak, mint a csillogó arany.
Thebek-hegység köd idején |
Evvel szemben a déli partvidék lankás,
tele síkságokkal, a partvonal öblökkel csipkézett. A partvidék különlegessége
az úgynevezett ria part. Az egykori folyótorkolatot a tengervíz elönti, így a
szárazföld lesüllyedésével és/vagy a tengerszint megemelkedésével jön létre ez
a parttípus. Ennek legszebb példáját Mokpho városában a Yeongsan folyó alkotta,
de a Han folyó torkolatánál is megfigyelhető a jelenség. A ria partvidék tehát
rengeteg szigetből, öbölből, beltengerből áll, így megfelelő alapot nyújt a
halászatnak és a tengeri kereskedelem kialakulásának. Ezen a vidéken különösen
magas az ár-apály különbség, például Incshon partjainál elérheti akár a 9 méteres
ingadozást is.
Ria part Mokpoban |
Milyen az idő?
A Koreai éghajlat a mérsékelt övbe
tartozik, északról délre haladva azonban jelentősen megváltozik. Északon a
kontinentális és óceáni éghajlat érvényesül még Délen a mediterrán. Északon a
telek szárazak, gyakoriak a viharok melyeket szibériai szél generál. A nyár
evvel szemben csapadékos, melyet a Csendes-Óceán irányából érkező monszun okoz.
Az ősz és tavasz a legkellemesebb évszak, mérsékelt csapadékkal és kellemes
átlaghőmérséklettel. Délen ez annyiban módosul, hogy a tél hosszabb,
novembertől márciusig tart. Júniustól tart a forró és fülledt nyár, a tavasz és
az ősz szinte csak átmeneti időszak. Egész évben rengeteg csapadék esik,
melynek kétharmada nyáron hullik. A nyár fülledtsége Incheonban a
legelviselhetetlenebb, mivel itt a Han folyó hasonlóan ria partvonalat
alakított ki. A forróság és a sok esőzés együttes hátasaként a levegő nehéz és
párás.
Han folyó által kialakított ria part Incheonban |
A tavasz szeszéjéhez tartozik az
úgynevezett sárga por. A viharos szelek észak-kínai sivatagos területekről
fújják át ezt finom, sárgaszínű löszt, ami befedi az egész vidéket. Ekkor
repülőgépjáratokat is szoktak törölni a biztonság kedvéért és nem tanácsolják,
hogy az emberek utcára menjenek ilyenkor, mert a por ellepi a tüdőt és káros
hatással van a légutakra.
Sárga por meterologiai képe |
Látásiviszonyok a porvihar idején (Kína) |
Külön kivételt képez Jeju szigete, ahol a mediterrán éghajlat uralkodik. Télen alig megy a hőmérséklet fagypont alá, a nyár itt a legmelegebb, csapadék szinte alig van, viszont egész évben erős széllökések jellemzőek.
Jeju műholdfelvétele |
Élővilág
3000 növényfaj él a félszigeten, ebből
körülbelül 500 csak Koreára jellemző. Ugyanazok a gyümölcsök teremnek meg itt,
mint Magyarországon, de a déli partvidék időjárása alkalmas már citrusfélék
termesztésére is. Leginkább hal- és madárfajtákba bővelkedik a félsziget. A
hegységekben megtalálhatók még olyan ragadozók, mint a hiúz és a medve.
Hogyan írjuk?
Ha valamikor térképen keresgélnétek és hangülel látjátok írva a szavakat, ne esetek kétségbe! Itt felsorolunk nektek mindent.
Yalu folyó (kínai név) - 鴨綠江
Amnok folyó -압록강
Tumen folyó (kínai név) - 圖們江
Tuman folyó - 두만강
Pektu-hegy - 백두산
Taedong folyó - 대동강
Nakdong folyó - 낙동강
Han folyó - 한강
Bukhan folyó - 북한강
Namhan folyó - 남한강
Thebek-hegység - 태백산맥
Yeongsan folyó - 영산강
Jeju-sziget - 제주도
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése