Kultúra - My k-blog

Kultúra

. · .⊹ .❀. ⊹ . · .

Ez a rovat egy szerény kísérlet arra, hogy közelebb hozza a Koreai-félszigetet. Információval szeretnénk nektek szolgálni a két országról, viszonyukról, polgárairól, történelmükről, kultúráról, gazdaságról, társadalomról, hagyományokról és elképesztő fejlődésről. Mind reméljük, hogy soraink hasznos áttekintést nyújtanak majd nektek Korea megismerésében és közelebb hozza a szívetekhez ezt a miénknél alig nagyobb, ám annál csodálatosabb világot.

. · .⊹ .❀. ⊹ . · .



A Koreai-félsziget a hatalmas ázsiai kontinens észak-keleti részétől déli irányban helyezkedik el. Északon Kína felől az Amnok (másik nevén Yalu) és Tuman folyó (kínai nevén Tumen) határolja, érintkezik Kínával és Oroszországgal. Keletről és Dél-Keletről a Japán-tenger, Délről a Kelet-Kínai-tenger, Nyugaton pedig a Sárga-tenger veszi körül. Észak-déli irányba a félsziget 1000km hosszú, mint körülbelül Anglia és Skócia együttvéve. Területe a szigetekkel együtt 220.847 km². Északi részén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea), délen a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) helyezkedik el. A két országot egy 250 km-es demilitarizált övezet választja el egymástól. 




Életem első könyvkritikáját próbáltam most megírni nektek - reményeim szerint spoiler mentesen - és igazából másból nem is táplálkozhattam, mint abból a pár Youtube-os filmkritikából, amit eddig láttam. Szeretném meghozni a kedveteket ehhez a könyvhöz és reményeim szerint írok majd még nektek koreai könyvekről. Ha valaki olvasta még rajtam kívül és érez magában bátorságot, ossza meg velem bátran a saját tapasztalatait.

Tehát jöjjön HyeonSeo Lee A lány hét névvel - Szökésem Észak-Koreából David John segítségével.

A koreai konyha alapjai kicsit mások, mint a legtöbb európaié, ezért jó, hogyha tisztában van az ember egy-két étel alapjának elkészítésével mielőtt arra adná a fejét, hogy Bulgogi lesz ma este otthon az ebéd. Ezért most átvesszük a legfontosabb tudnivalókat!




Egy személyes élményemet szeretném nektek elmesélni, mely bár egy félreértésen alapul, mégiscsak egy könyv történetének kis darabkája.

 Ezt a mesét egy használt könyveket árusító embertől vettem a mai napon. Először csak azért vettem le a polcról, mert megragadta a figyelmemet a hangül, elvégre igen ritkán látni koreai könyveket bármilyen polcon is a hétköznapokban. Belelapozni sem volt időm, mikor az úr közölte velem, hogy az a könyv koreaiul van, és amennyire ő tudja Észak-Koreából való. Azonnal felkeltette az érdeklődésemet: mégis milyen meséken nőhet fel egy észak-koreai kislány vagy kisfiú?




A K-pop Ázsiában a legnépszerűbb különösen Japánban, de a koreai hullámnak (hallyu) köszönhetően a többi kontinensen is egyre jobban terjedt. A koreai hullám a ’90-es években indult. Ez a kultúra, de legfőképp a sorozatok, zene és filmek külföldi terjeszkedését jelenti. Kialakulása hátterében a kulturális, társadalmi, illetve gazdasági változások állnak. Több elmélet is van a hallyu elindulásáról, illetve arról vajon mivel is vette kezdetét ez az egész. A Bécsi egyetem egyik kutatója szerint a hallyu a Stay in my heart(1997) című doramával kezdődött, míg egy szingapúri tanulmány szerint a What is love all about?(szintén 1997) a felelős mindenért. 




A koreai filmtörténet szorosan összekapcsolódik a koreai színházzal, hiszek közvetlenül abból fejlődött ki. Fokozatosan háttérbe szorította a színjátszást, de ezen kívül került a japánok kezére, egy évtizedes ragyogást követően az éhezés szélére szorult az egész filmipar, hogy aztán a ’80-as évektől kezdve egy egyre színesebb és ismertebb feltörekvő világot adhasson az embereknek. Most kiemeltük a koreai film filmtörténet jelentősebb fordulópontjait Koreában híres rendezőkkel és egészen a tavalyi évig a legkomolyabb rekordokkal.




Már évtizedek óta növekszik a zenei, tánci, és sokféle feldolgozások népszerűsége, ami a K-popot sem kerülte el természetesen. Mint egy tánc cover csapat tagja, tapasztalatból állíthatom, hogy igazán nem könnyű. Egy jó feldolgozást elkészíteni komplex dolog, ám mik az alapok? Ebben az esetben a tánc cover műfaját fogom felboncolni.




Kim YongTaek 1948. szeptember 28.-án született Dél-Koreában. Mezőgazdasági iskolában végezte tanulmányait, és később tanárként is dolgozott az Imsil Tokchi elemi iskolában. Költőként hivatalosan 1982-ben debütált, a Seomjingang folyó vagyok című könyvével.
1986-ban a Kim Suyeong irodalmi díjat kapta, 1997-ben a Sowol Poetry díjat, illetve 2002-ben, és 2012-ben is nyert díjakat. Azóta is modern költőként tartják számon. További érdekesség még, hogy a Goblin hatására, a könyv, amiből Gong Yoo olvasott, bestseller lett.

Dél-Korea elég érdekes. Nem csak azért, mert épp annyira hozzátartozik kelethez, mint Japán, vagy Kína, hanem a szerelemfelfogás is merőben más, mint nyugaton. Aki már elég tájékozott a koreai kultúrában, minden bizonnyal tudja, és tisztában van azzal, hogy Dél-Koreában nemcsak, hogy nehéz párt találni, de sokszor elképesztően nehéz megfelelni a társadalmi elvárásoknak és a szülőknek is. Talán éppen ezért is van náluk – Amerikával ellentétben – minden hónapban egy-egy Valentin-napjuk. Nekünk ez fura, ám náluk elképesztően nagyon fontos így is a tisztelet megadása.




Rengeteg kpopper van, akik amerikai zenét hallgatván manapság már csak fintorognak, szemüket forgatják, majd egy „a koreaiak jobbak!” felkiáltással szinte ott hagyják az illetőt. De mi van akkor, ha egy félig koreai, vagy éppen ténylegesen koreai nem tud Dél-Koreában érvényesülni? A dél-koreai rendszer valóban erős, a maximalizmus és a hatalmas elvárások uralják majdhogynem az egész hallyu-áradatot, nemhiába fordul néha elő az, hogy nyugaton több a választási lehetőség egy-pár fiatal számára.
Többüknek sikerült is megvalósítani az álmukat, hogy sikeressé váljanak. Most összegyűjtöttem nektek pár olyan hírességet, akik nem Dél-Koreában érvényesültek és mégis van bennük koreai vér.




Ha szeretitek a doramákat, talán nem lesznek annyira ismeretlenek ezek az épületek. A főváros egyik különlegessége, hogy nem csak a fejlődő, felhőkarcolókkal teli oldalát mutatja meg Dél-Koreának, hanem egy kis betekintést is nyújt a történelembe, a korai dinasztiák időszakába. Ma is egy ilyen villanást mutatok meg nektek - a Bukchon Hanok Falu-t (북촌한옥마을 / 北村韓屋마을)!




Mint azt a legtöbben már jól tudják, a koreai társadalom rettentően prűd. A tévékben a legritkább esetben mutatnak meztelen vagy éppen csak kevesebb ruhában szereplő színészeket és előadókat, és a hollywoodi filmek intim jeleneteit is a legtöbbször cenzúrázzák, kivágják, csak úgy mint a pornóban. Tudtátok, hogy a "lényeget" ott is kikockázzák vagy nem is mutatják?




A kérdőjel és felkiáltójel eredete amúgy is letisztázatlan, de annyi biztos, hogy a latin betűs szövegekben lehet rábukkanni elsőként, ha a nyomait szeretnénk visszakeresni. Mégis ma már teljesen természetes a számunkra, hogy egy koreai kérdés végén – akárcsak hazánkban – kérdőjelet látunk. De mikor kezdték el használni? Szükségük van ezekre az írásjelekre egyáltalán? Mi volt a felkiáltójel és a kérdőjel „előde”, ha volt nekik egyáltalán?



  Egy gyermek első szülinapja minden szülő életében egy nagy és boldog esemény. Dél-Koreában ezt "doljanchi"-nak nevezik, ami csak annyit jelent, hogy első születésnapi buli. A múltban azért volt olyan fontos ez az esemény, mivel a babák sokszor nem élték meg az első évüket az egészségügyi tudás hiánya miatt. Így nem volt újdonság, hogy ha a pici elhunyt egy betegségben. Ezért hogy ha túlélték az első évet, akkor egy nagy ünneplést tartottak, ami a doljabi volt.



  Dél-Koreában - ahogy itt nálunk, Magyarországon is - vannak nemzeti ünnepek. Ebből három jelentős hagyomány ősszel, a sárguló falevelekkel érkezik. A három napos aratóünnep, a nemzet alapításának napja és a koreai hangul ábc ünnepe is ehhez az évszakhoz köthető.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése